Van egyfajta szépsége az enyészetnek. Valami különös báj, amit az elmúlás nem ragad magával. Valami az egykori szépségből, ami örökké megmarad. A magukra hagyott autókat szemlélve jutott eszünkbe mindez. Más ez, mint a romos épületek szomorúsága. Inkább olyan, mint egy hosszú álom, amiből nincs…