Hogy a civilizáció összeomlása milyen változásokat hoz az étrendünkben azt egyelőre csak találgathatjuk, de néhány dolgot már most biztosra vehetünk. Nem lesz ugyan Happy Meal, de junk food azért akad majd bőven. A tartósítószerek új reneszánsza garantált, a konzervek sokáig vezetni fogják a slágerlistákat. És amikor elfogynak, nem lesz mit befőzni, nem jut hús az asztalra, akkor megismerjük az entomofágiát, vagyis a rovarevést. Félreértés ne essék, nem ínyencek leszünk, csak túlélők. Olyan dolgokat (t)eszünk majd, amire nem leszünk büszkék.
Az első lépés, hogy a gerinceseknél alacsonyabb rendszertani besorolású állatok iránti undort le kell győznünk. Ez nem lesz könnyű a meggyőző érvek (magas tápérték, fehérjetartalom, vitaminok) ellenére sem, hiába fogyasztanak Európán kívül szinte mindenhol több-kevesebb rovart. Ráadásul bárhol megélnek, rendkívül szaporák, begyűjtésük sem okoz különösebb nehézséget. Az Egyesült Államok és Európa lakossága valószínűleg soha nem fog megbékélni ezzel a gondolattal, vélhetőleg a túlélés bajnokai sem közülünk kerülnek majd ki tömegesen. És most nézzük meg mit kínál nekünk az ízeltlábúak és gyűrűsférgek törzse.
Hangya, hangyatojás, termesz
A hangyák amellett, hogy bámulatosan szervezett államaik sok hasonlóságot mutatnak az emberi társadalmakkal, nagy mennyiségben szinte bárhol fellelhetőek. (a hangyák 14.000 alfaja a földi biomassza kb. 15%-át adja!) Kabinda (Kongó) éhező lakosságának jelentős fehérjeforrását a termeszek adják, rajzás idején gyűjtésük fontos családi esemény. A termeszek szárítva hónapokig elállnak, de sütve és nyersen is fogyaszthatóak. A hangyatojás magas kalóriatartalma miatt segít a túlélésben.
Kukac, hernyó, báb
A kukacról sokaknak a tequila ugrik be, vagyis egyből két téves információ. A szóban forgó ital valójában a mezcal, amibe ritkán a Hypopta agavis lepke lárvája - tehát nem kukac, hanem hernyó - kerül. Részben feleslegesen, hiszen a hernyó (skorpió, botsáska) az égetett szeszek ízén semmit sem változtat. Többre megyünk vele, ha a hernyót frissen, pirítva vagy ételbe főzve fogyasztjuk. Míg Mexikóban az előbb említett lepke lárvája, addig Koreában és a kínai Senshi tartományban a selyemhernyó-báb kerülhet az etetőnkbe annak krémes, édeskés íze miatt. Trópusi vidékeken a lárvákat nyersen, Japánban a tegzesek, darazsak mogyoróízű lárváit (hachi-no-ko) rizzsel keverve fogyasztják. Dél-Afrikában a molylepke hernyójával frissen, konzervben, szárítva találkozhatunk, tápértéke 60% fehérjében, 17% zsírban és 11% ásványi anyagban merül ki.
Sáskák, szöcskék, tücskök
Aki szereti a zöldségeket annak a szöcske is könnyebben lemegy majd a torkán, ugyanis a rovar íze a zöldpaprikára emlékeztet. Thaiföldön és Japánban pirítva, fűszerezve eszik. A sáska fogyasztására a Bibliában találunk utalást (Mózes III. 11.21-23). Tápértékük rendkívüli, a 65%-os fehérjetartalom és alacsony zsírtartalom önmagáért beszél. A liszttel kevert szárított, őrölt rovarokból növelt fehérjetartalmú kesernyés kenyér készíthető. Nálunk a garnéla ízű házi tücsök adhat megoldást az életben maradásra.
Tutajpoloska
Ez a 8-10 cm-es vízi poloska Dél-Ázsia legkedveltebb ínyenc rovara, bár egy enzimnek köszönhetően harapásuk igen fájdalmas. Gorgonzola-sajt ízű potroh-nedve fűszerként mártogatós szószokba használatos. A ritka és drága különlegességet hamisítják.
Földigiliszta
A pontyok imádják, felkutatása gyerekjáték. Nyersen gusztustalan, elkészítése előtt a béltartalmát kinyomkodva, vagy félbevágva el kell távolítanunk. Főzve, vagy kisütve ehető, enyhén sós ízű és igen tápláló.
Felhasznált források:
origo.hu - Pesthy Csaba
foodandwine.hu - Csíki Sándor
Összességében elmondható, hogy napjainkban az ízeltlábúak fogyasztása igen szélsőséges: az éhínség sújtotta területeken alapvető, ritkábban különleges ínyencségnek számít. A 30-70%-os fehérjetartalom, 5-60%-os zsírtartalom, vitaminok (A, B1, B2, D), kedvező aminosav és ásványi anyag összetétel ellenére a rovarok fogyasztását sokkal inkább az elszigeteltség, nyomor, kényszer, a kultúra és civilizáció alacsonyabb foka, mint a környezettudatos, egészséges táplálkozás indokolja. Mivel az utóbbi négy tényező (kultúra, civilizáció, környezet és egészség) az összeomlás után erősen veszít jelentőségéből, a rovarevés sokkal fontosabb szerephez fog jutni.
DE! Számomra mégis egészen különös az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) májusi közleménye, melyben az élelmiszerválság kezelésére az éhező világot rovarevésre szoktatná. Vagy nem tudom. Megalázó ez a történet. Végül is a patkány is szapora, húsa olcsó, és a felhalmozott gabonakészletekből egy zsákocskát sokkal könnyebb átnyújtani a kamerák előtt, mint újratanítani az öntözés és vetés mágikus művészetét a szerencsétleneknek. A fejlett világnak kényelmesebb helyi polgárháborúkba kergetni a túlnépesedett és műveletlen lakosságot ahelyett, hogy a megfelelő oktatás felismerhetővé tenné: nem bányákban akarunk kiszolgálni titeket vagy a marháitokat legeltetni, inkább magunknak művelnénk a földjeinket. A születésszabályozás pedig nem az ördögtől való.* Hová is jutna egy segélyszervezet, ha elfogynának a rászorulók? Ugyanoda, mint egy fegyvergyártó béke idején. De jó hír számukra, hogy a jólét és béke nem fenyeget.
*Először is annak módját kell megtaláljuk, hogy hogyan tudjuk a Föld népességének számát stabilizálni. Tekintettel arra azonban, hogy egyes tudósok véleménye szerint a mostani populáció már meghaladja a Föld eltartó képességét, hosszú távon csakis a népesség számának csökkentése lehet a megoldás. Meg kell tehát találni a humánus útjait az emberiség számának csökkentésének. Egy svéd kutatócsoport által 1996-ban végzett tudományos vizsgálat amely a Föld népességére vonatkozott, 2-2.5 milliárdra becsüli az ideális népességet. Ennek gyakorlati megvalósítása igen reménytelennek tűnik, hiszen az emberi butaság, a régi megszokások, vallás, hiedelmek stb., mind gátját fogják szabni. Mindennek ellenére el fog jönni a szükség ideje, amit nagy valószínűséggel meg fog előzni egy hatalmas tömegnyomor a Földön. - globalproblems.nyf.hu