Egy katona háború nélkül csak egy ember, olvasható Gavin Rothery rövidfilmjének plakátján. Ezzel a rövid kijelentéssel aligha tudnánk vitatkozni, a rövidfilm pedig igazán jól sikerült alkotás. A műfaj kötelező elemeinek felvonultatása kimagasló, a klisék ellenére a hangulat nagyon rendben van. Különösebb fordulatokra ne számítsunk, de hát nem is ez a lényeg amíg a lepusztult jövő, kiégett autóroncsok, és a piszkosszürke eső - ami soha nem áll el - kárpótol minket.
Hivatalos oldal: The Last Man
Einar Kuusk Észtország első számú vloggere, (nem utolsó sorban színész, rendező, forgatókönyvíró) 2015-ben készítette el posztapokaliptikus rövidfilmjét. A The Most Beautiful Day valóban az egyik legszebb alkotás, amit a műfaj eddig tartogatott számunkra. Íme.
Elsőre nehéz eldönteni, hogy a halozat.org egy álhírekkel riogató oldal vagy bakugrás egy preapokaliptikus disztópiába. Hogy valójában egy online történet hátteréről van szó, csak a rövid üdvözlő szövegből derül ki. Az mindenesetre az első pillanatban nyilvánvaló, hogy itt valami nagyon nincs rendben. A minimalista, retro-konzol hatású felület egy baljós víziót tár elénk egy felperzselt Európáról, nukleáris csapással fenyegető britekről, kínai parazita műholdakról, vírusról és egy kitörni készülő vulkánról. Hogy a dolog még inkább hasonlítson egy átlagos köztévés híradóra, helyet kapott a hírek között budapesti szükségállapot és neonáci propaganda is.
Hogy mindebből mi sül ki a végén, az a Noé Erdejében című történetből derülni ki, ami online elérhető bárki számára. Az oldal nem magyarázza túl magát, elidegenítő megjelenésével egyből megágyaz a szorongásnak. A sztori in medias res egy elég kilátástalan helyzettel veszi kezdetét egy föld alatti létesítményben. E rövid spoiler után a szereplők bemutatásával indul a tulajdonképpeni történet, az eddigiek alapján jó messziről nekifutva a végkifejletnek. A fiatal karakterek (talán túlságosan is) átlagosak, csak a háttérben vibrál folyamatosan valami ki nem mondott feszültség, ami idővel, várhatóan robbanni fog.
A Hálózat projekt nem ígérkezik könnyen emészthető darabnak, idő kell amíg minden eleme a helyére kerül. Érezhető, hogy a dolog kísérleti stádiumban van: az online írás lehetséges kapcsolatait feszegeti a hangulatfestő képi- és hanghatásokkal. A történethez folyamatosan készülnek kiegészítések, amiket a facebookon, instagramon lehet nyomon követni. Ezek a cselekmény könnyedebb, young-adult hangulatánál komorabbak, erősen végítélet tónusúak. A legjobban talán a BUDAPEST 202X mood videó sejteti, hogy itt valószínűleg nem gimnazista fiúk és lányok fognak parádézni vagy éppen nyűglődni a felnőtté válás terhe alatt. De bárhogy is lesz, a műfaj kedvelői biztos megtalálják majd benne mindazt, ami kellő távolságból nézve 'szerethető' egy széthullás felé sodródó világban.
A Network of Eden projektről már folyamatban egy egészen átfogó ismertető, addig is két egészen különleges videót ajánlunk a figyelmedbe. Az egyiken egy budapesti (?) utcakép, másikon Párizs látképe vonul el szemeink előtt. A cím alapján mindkét cucc a közeljövő baljós víziója. Imádjuk.
BUDAPEST
PÁRIZS
A Ten24 csapata nem bízta a véletlenre a T170 3D scanner tesztelését, mikor a Nuclear Snail Studio igazán 'részletgazdag' modellpárosra esett a választásuk. A végeredmény önmagáért beszél, erről bárki megbizonyosodhat. Íme.
Gondoltad volna, hogy Oravecz Nóra, a népszerű személyes márka-, influencer marketing-, és tartalom specialista, a közösségi média menedzser, self-made üzletasszony és az ország első self-publishing bestsellerének írója olyan örök érvényű igazságokat fogalmazott meg, melyek az összeomlás után is megállják a helyüket, sőt gondolatai akkor nyernek majd igazi értelmet? Őszintén szólva mi erre sosem gondoltunk, de tettünk rá egy kísérletet. Kapaszkodj erősen!
Folytatjuk!
Kevin Peterson csodálatos utazása vadálatokkal és gyerekekkel több szempontból is lélegzetelállító sorozat. A képek elsőre fotómanipulációnak tűnnek, pedig hagyományos technikával készült festmények, nélkülözve a digitális trükköket. Az egyedi témaválasztású képek egyből magukkal ragadtak minket (és nem is eresztettek el egy jó ideig).
"A képeim arról a folyton változó utazásról szólnak, amit életünk során teszünk. Arról, ahogy felnövünk egy összetört világban. A megrázkódtatásról, félelemről, magányról és erőről, ahogy próbálunk talpon maradni.
A képeken a romlatlan, gyermeki ártatlanság áll szemben a kopott, rongyos, tisztátalanná lett világgal, a korlátok a szabadsággal, a segítségnyújtás az elutasítással, a feszültség a nyugalommal. Mindazzal, ami utazásunk során szembejön velünk. Mégis, az elszigeteltség, a magány és a vágy azzal a reményteli gondolattal társul, hogy a korlátok és falak lebonthatóak. Miféle erő tarthatna minket vissza ettől?" - Kevin Peterson, Houston
A francia Mehdi Aouichaoui 2016-os animációs rövidfilmje (egyben a művész diplomamunkája) egy posztapokaliptikus környezetbe ágyazott boldog-szomorú történet. A film egy különös vándorút végét meséli el a címadó kék rózsa* szimbolikáján keresztül.
*A kék rózsa a rejtély, a vágyakozás, a halhatatlanság szimbóluma. A legenda szerint, aki megszerzi a kék rózsát, annak kívánságai teljesülnek. A gond csak az, hogy kék rózsa nem létezik a természetben. Ebből a virágból egyszerűen hiányzik a kék színért felelős növényi pigment. Bár egy 12. századi arab tudós könyvében megemlíti az azúrkék rózsát, napjainkban pedig hosszas kutatások után sikerült ilyen génmódosított virágot létrehozni, mindez csak még tovább szövi a kék rózsa rejtett, misztikus jelentését, az örök remény és lehetetlen közötti feloldhatatlan ellentétet.
