Mi a radioaktivitás?
Azokat az anyagokat nevezzük radioaktívnak, melyek atommagja szétesik, miközben sugárzás formájában energia szabadul fel. Ez a radioaktív sugárzás áthatolva más anyagokon megváltoztatja atomszerkezetüket: A semleges részecskékből elektromosan töltött ionok keletkeznek. A radioaktív sugárzást ezért ionizáló sugárzásnak is nevezik. Az ionizáló sugárzás energiadózisát Sievert(Sv) egységekben fejezik ki.
Veszélyes sugárzási dózis
Bár 100 millisievert (mSv/a) alatt semmilyen közvetlen károsodásra nem kell számítani, ha a sugárzás mértéke eléri a 10 mSv/a-t, az érintett területeken élőknek ajánlott zárt épületekben tartózkodni. 100 mSv/a vagy annál nagyobb értékek mellett a lakosságot evakuálják. (a föld népességének átlagos sugárterhelése 2,8 mSv/a - UNSCEAR, 1988)
Az élő szervezetre gyakorolt hatás
Radioaktív sugárzás alkalmával a felszabadult ionok igyekeznek ismét kémiailag stabil kötést létesíteni, így az emberi szervezetben veszélyes kötések keletkezhetnek. Az enzimek elveszíthetik funkciójukat, roncsolódhatnak a sejtek vagy teljesen elpusztulhatnak. Az ionizáló sugárzás megváltoztathatja az örökítőanyagot (DNS-t), ami rák kialakulásához vezet.
Ha az ionizáló sugárzás miatt károsodott sejt egy ivarsejt, azaz amelynek a funkciója az, hogy a genetikai információt átvigye az utódba, akkor érthető, hogy a besugárzott személy leszármazottaiban különféle örökletes hatások jöhetnek létre.
Mi a sugárbetegség?
Nagy dózisú sugárzás sugárbetegség (sugár szindróma - acute radiation syndrome, ARS) kialakulását okozhatja.
A látens fázisban gyengeség- és betegségérzet, étvágytalanság, émelygés, hányás jelentkezik. Minél nagyobb dózisú sugárzás ért valakit, annál hamarabb jelentkeznek a tünetek, és annál rosszabbak a kilátások is. Azok, akik a sugárexpozíció után egy órán belül hánynak, nagy valószínűséggel nem élik túl azt. A panaszok aztán eltűnnek és a páciens egy ideig jobban érzi magát.
Napokkal vagy hetekkel később a tünetek súlyosbodnak. A sugárzás meggyengíti a szervezet vérlemezkéit, ami orr-, száj-, fogíny-, végbélvérzést okozhat, belső vérzés, vérhányás alakulhat ki. A bőrfelület súlyos napégéshez hasonlóan felhólyagosodik. Egyes esetekben nyílt sebek keletkeznek, és a bőr hámlani kezd. A nagy dózisú sugárzásnak kitetteknél két-három héten belül időszakos vagy állandó hajhullás jelentkezik. Látható fekélyek keletkeznek a szájban, vagy az ajkakon, a nyelőcső, a gyomor és a belek fekélyesedésével is számolni kell. Súlyos esetben az agy megduzzad (agyi ödéma) és elhal.
Veszélyes radioaktív anyagok nukleáris katasztrófa esetén
Jód 131 izotóp - a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a
pajzsmirigyben. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető normál jód adásával, mely blokkolja a radioaktív izotóp felvételét.
Stroncium 90 - a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva.
Cézium 137 izotóp - az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása
Plutónium - elsődlegesen is toxikus, belélegezve tüdőrákot alakíthat ki.
