Mi a radioaktivitás?

Azokat az anyagokat nevezzük radioaktívnak, melyek atommagja szétesik, miközben sugárzás formájában energia szabadul fel. Ez a radioaktív sugárzás áthatolva más anyagokon megváltoztatja atomszerkezetüket: A semleges részecskékből elektromosan töltött ionok keletkeznek. A radioaktív sugárzást ezért ionizáló sugárzásnak is nevezik. Az ionizáló sugárzás energiadózisát Sievert(Sv) egységekben fejezik ki.

Veszélyes sugárzási dózis

Bár 100 millisievert (mSv/a) alatt semmilyen közvetlen károsodásra nem kell számítani, ha a sugárzás mértéke eléri a 10 mSv/a-t, az érintett területeken élőknek ajánlott zárt épületekben tartózkodni. 100 mSv/a vagy annál nagyobb értékek mellett a lakosságot evakuálják. (a föld népességének átlagos sugárterhelése 2,8 mSv/a - UNSCEAR, 1988)

Az élő szervezetre gyakorolt hatás

Radioaktív sugárzás alkalmával a felszabadult ionok igyekeznek ismét kémiailag stabil kötést létesíteni, így az emberi szervezetben veszélyes kötések keletkezhetnek. Az enzimek elveszíthetik funkciójukat, roncsolódhatnak a sejtek vagy teljesen elpusztulhatnak. Az ionizáló sugárzás megváltoztathatja az örökítőanyagot (DNS-t), ami rák kialakulásához vezet.

Mi a sugárbetegség?

Nagy dózisú sugárzás sugárbetegség (sugár szindróma - acute radiation syndrome, ARS) kialakulását okozhatja.

A látens fázisban gyengeség- és betegségérzet, étvágytalanság, émelygés, hányás jelentkezik. Minél nagyobb dózisú sugárzás ért valakit, annál hamarabb jelentkeznek a tünetek, és annál rosszabbak a kilátások is. Azok, akik a sugárexpozíció után egy órán belül hánynak, nagy valószínűséggel nem élik túl azt. A panaszok aztán eltűnnek és a páciens egy ideig jobban érzi magát.

Napokkal vagy hetekkel később a tünetek súlyosbodnak. A sugárzás meggyengíti a szervezet vérlemezkéit, ami orr-, száj-, fogíny-, végbélvérzést okozhat, belső vérzés, vérhányás alakulhat ki. A bőrfelület súlyos napégéshez hasonlóan felhólyagosodik. Egyes esetekben nyílt sebek keletkeznek, és a bőr hámlani kezd. A nagy dózisú sugárzásnak kitetteknél két-három héten belül időszakos vagy állandó hajhullás jelentkezik. Látható fekélyek keletkeznek a szájban, vagy az ajkakon, a nyelőcső, a gyomor és a belek fekélyesedésével is számolni kell. Súlyos esetben az agy megduzzad (agyi ödéma) és elhal.

Veszélyes radioaktív anyagok nukleáris katasztrófa esetén

Jód 131 izotóp - a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a
pajzsmirigyben. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető normál jód adásával, mely blokkolja a radioaktív izotóp felvételét.
Stroncium 90 - a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva.
Cézium 137 izotóp - az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása
Plutónium - elsődlegesen is toxikus, belélegezve tüdőrákot alakíthat ki.

A veszettség (Rabies lyssa) egy vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz. Veszettség ellen nem vakcinázott emberben nagyon ritka kivételtől eltekintve halálos kimenetelű.

A vírus először a fertőzés helyén az izomsejtekben szaporodik, majd az idegek mentén a központi idegrendszerszer felé vándorol, ahol kiterjedt károsodást okoz az agytörzs és a nyúltvelő idegsejtjeinek pusztulásával. Innen a vírus az idegek mentén más szervekhez is eljuthat: kimutatható a nyálban, a tejben, a szaruhártyában, a nyak és a hát bőrében. A betegség kifejlődése függ a sebbe jutott vírus mennyiségétől, a sebzés milyenségétől, a harapás helyétől, és attól, hogy a sebzés ruhával fedett, avagy meztelen testrészen következett-e be. Amíg a marás helyén a testbe jutott vírusok elérik az agyvelőt, átlag 18-60 nap telik el. Legtöbbször a 20-40. napon jelennek meg a központi idegrendszeri tünetek.

A veszettségnek az embernél három szakaszát különböztetjük meg:

• Prodromális (bevezető) szakasz: lehangoltság vagy izgatottság, álmatlanság, rossz étvágy, mérsékelt láz nyugtalanítja a beteget; olykor csapongó jókedv és a sebhely zsibbadása, fájdalmassága is mutatkozik. Ez az állapot 2-8 napig tarthat, de hiányozhat is úgy, hogy azonnal az izgatottság szakaszának jelenségei lépnek előtérbe.
• Izgatottsági (dühöngési) szakasz: a lélegzet gyakori elakadása, nyelési görcsök. Erősebb fény, hang vagy a beteg arcába fúvás fájdalmas lélegzési és nyelési görcsöket válthat ki. Később ezek önként is és mind sűrűbben jelentkeznek, megfulladással fenyegetve a beteget. Ugyanezen szakaszban gyakoriak az őrjöngési rohamok, dührohamok és bizarr, harcias magatartás. Ezek csillapodásával a tiszta öntudat visszatér. E szakasz 1-3 napig tart és vége felé a láz folyton magasabb, a beteg állapota egyre kétségbeejtőbb, remeg, sokat nyáladzik, köp.
• Bénulási szakasz: 2-18 óráig tart, az izgatottság szűnik, a görcsök elmúlnak, a nyelés javul, de a gyengeség fokozódik, a tagok bénulnak, az eszmélet elvész és a halál beáll. Sokszor már a második szakaszban meghal a beteg fulladás következtében.

A csendes veszettség embernél ritka. A halál az akut szakasz folyamán a légzés és a vérkeringés elégtelensége, illetve e fázist túlélve a kóma szövődményei miatt áll be.

Edgar Wright, Simon Pegg and Nick Frost | source